Abaligeti fafeldolgozó üzem és faipari tanműhely

​

A diplomamunkám egy már meglévő fafeldolgozó üzem bővítését, korszerűsítését mutatja be. A meglévő "gatter" a Mecsek egyik völgyében elhelyezkedő Abaligeten található, Pécstől kb. 20 kilométerre. Abaliget inkább üdülőfalunak mondható, ipara alig van, a környező erdők és a településen található cseppkőbarlang adja turisztikai vonzerejét. A tervezési helyszín a falu központjától 3 km-re található, ipari-gazdasági övezetben, közvetlenül egy közút mellett, ahol Pécsről induló távolsági busz is közlekedik. Illetve alig száz méterre található a Pécs-Budapest vasútvonal, ahol a személyszállítás mellett hangsúlyos a teherszállító vonatok közlekedése is. Így elmondható, hogy megközelítés és közlekedési infrastruktúra szempontjából előnyös a telek elhelyezkedése.

 

A jelenleg is működő fafeldolgozót egy nagyon kedves ismerősöm működteti családi vállalkozásként. Apa és két fia viszi az üzletet. A meglévő épületek: egy valószínűleg családi házból átalakított épület, amiben egy gyengén felszerelt kicsi asztalos üzem működik, illetve 2 kisebb fémvázas fedett-nyitott csarnok, ahol a rönkhasító és szélező gépek találhatók.

 

A koncepció az, hogy egy olyan épület létesüljön, amely a régi feladatok mellett új technológiával is kiegészül és szélesebb spektrumon biztosítja a faanyag feldolgozását. Jelenleg a rönkök szélezése, méretre vágása zajlik csak, viszont a beruházással már a faanyagok szárítása, szárítókamrás szárítása is megvalósul már, amely minőségibb faanyagok előállítását biztosítaná, illetve az asztalos üzemben a csiszolás, gyalulás, egyéb megmunkálások, festés révén már olyan késztermékek is megjelennének, melyekkel biztosíthatnák a piaci versenyképességüket a környező üzemekkel szemben. 

 

Mindezt úgy szeretném megvalósítani, hogy ebben vagy egy ehhez hasonló üzemben előállított faanyagokból biztosítani tudjam a burkolatok és a váz szerkezetének nagy részét. Így az új épületeken akác deszka burkolat jelenne meg, a zárt épületrészek könnyűszerkezetes pallóvázzal készülnének, a tetőszerkezetnél szeglemezes tartókkal  (kivétel a gépészeti tereket magában foglaló épületrész - ez tégla építésű lenne) A fedett- nyitott csarnokok fa rácsostartós szerkezettel készülnének, burkolatuk hézagosan rakott deszka burkolat lenne, a burkolat tartóvázát az épületben már alkalmazott pallóvázhoz hasonló kialakítású egységekhez rögzítenék. 

 

Az épület alakja követné a telek hosszúkás alakját és tengelye párhuzamosan futna a tervezési helyszín mellett futó patak folyásirányával. E mentén a tengely mentén alakul ki lineárisan a faanyag megmunkálásának technológiai sorrendje is. Hiszen a telek nyugati felén érkezik be a faáru, itt a nyílt színen (a már vágott faanyag is szárítható itt máglyákba rakva) illetve a fedett rönktérben történik a deponálásuk, majd a gatterben a faanyag szélezése, vágása. Ezt követően a fűrészárut elszállítják és értékesítik, vagy a szárítóba kerül illetve a szárítókamrákba. A kamrában a megfelelő pára és nedvességtartalom biztosításával, megfelelő hő közlése mellett szárítják a faárut a jövőbeni felhasználásuk függvényében. Ezt követően szintén értékesítésre kerül az áru vagy az asztalosüzemben állítanak elő belőle kész terméket. Mely a raktárba kerül, utána pedig szintén értékesítésre. 

 

Az épületben egy tanterem is kialakításra kerül, ahol a környező települések, (Pécs, Szentlőrinc) szakmunkás diákjai vehetnének részt nyári vagy évközi gyakorlatokon. Illetve közfoglalkoztatotti/munkahely-teremtő pályázati programok keretében szakmát is szerezhetnének a kistérségen belüli munkanélküliek. 

 

A meglévő kicsi fém csarnokot nem bontanám el, ott egy vegyes funkciójú tér alakulna ki. Közösségi térként, kiállítótérként használnák. A beérkező diákok, megrendelők így közvetlenül érkezésükkor találkoznának már az itt előállítható termékekkel, vagy fából készült művészeti alkotásokkal, melyek inspirálhatják őket és közelebb hozná őket a fához, mint anyaghoz.

 

Az előtérből - belépve az épületbe - pedig a patakra nyílik rálátása az érkezőnek, ami szintén a természettel való kommunikációt próbálja erősíteni. 

 

A tervezés során fontos volt a keletkező hulladék minimalizálása, a minél "zöldebb" üzemi környezet kialakítása. A keletkező faforgácsot, fűrészport értékesíteni is tudják, melyet a porleválasztó berendezés használata révén tudnak összegyűjteni. Ez minden nagyobb gépnél biztosítja a por és forgács elszívását és a gépházban fémkonténerekben gyűjti össze. Az épület fűtése faelgázosító kazánnal valósul meg, ami hasznosítani tudja ezen fahulladékokat. Az épület nagy tetőfelületeit is kihasználom, az összegyűlt csapadékot két betontartály fogadja be és szűrőrendszer segítségével visszaforgatható az összegyűlt vízmennyiség: a szárítókamráknál a beporlasztott vízhez, illetve tűzivízként, de alkalmazható szürke vízként is a mosdókban. A csatornahálózat itt még nem épület ki teljesen, csak tervben van, így ülepítőrendszert alakítottam ki a telken a szennyvíz megfelelő kezelésére. Az ivóvizet fúrt kútból nyerik. A villamos energia ellátásának egy részét a tetőre telepített napelemek biztosítják majd. 

​

Teljes anyag megtekinthető: https://drive.google.com/drive/folders/1YwaeSulQDD2wSvKBjlv5fygPvgqTUEdC

​